A Zsuga útrakelése II. Rákóczi Ferenc tiszteletére…

EIindulás  – A ZsuGa vitorlás 2017-18-as évi vízi emléktúrája II. Rákóczi Ferenc emlékére és tiszteletére

2017

 A Fejedelem 1717. októberében érkezett meg Marseilleből Törökországba, II. Ahmed meghívására a Földközi-tengeren át Gallipoliba. Mint ismeretes, szövetséges keresés céljából, hogy megszabadíthassa a magyar nemzetet a Habsburg császári dinasztia sanyargatásától. Megjegyzem, szülőfalum múltja is egybefonódott a Rákóczi felkelés történéseivel.

II. Rákóczi Ferencről, a felkelés lezajlásáról, tengeri utazásáról az iskolákban beszélgettünk a gyerekekkel. Izsán, Gútán, Rétén, Nagyfödémesen, Jókán, Diószegen, Galántán, Félen, a Pátria rádióban, a médiában…

 = A Nagyságos Fejedelem =

A témába éppúgy belefért a magyar történelem, mint a vitorlások és útjaik –tőlünk és a környező országokból.

 = A Carina bolyongásai =

Sokan most hallottak először ilyesmiről, nem is tudtak Fa Nándor, Méder Áron, Varsányi József, Konkolský Richárd, Teliga híréről, s érdeklődéssel vizsgálták azokat hajózási eszközöket, amiket bemutattunk.

 = A sárga jelzőzászlón a támogatók névsora =

Most ismerték meg a tájolót, csillagmérőt, plottert, mélységmérőt, jelzőzászlót.  Nem terveztük, de hogy szóltak, elmentünk egy óvodába is. A kicsiket meghívtuk a ZsuGára, mert még itthon állt a kertben.

 = Az iránylat mérő =

= A látvány =

      = Hajófoglalás =

 = A vitorlást május végére tettük vízre a Vág folyó Kaszkádok víztározóján, ahova az iskolabusz kihozta a nagyobbakat =

= Műszerek beállítása =

= Egy próbaút =

= Rétei kisiskolások: ” Olyan boldog vagyok, mert én kormányozhattam “– egy hét éves kislány, jobbról az első, az első sorban =

   = Behajózás =

Öt iskola tanulói ismerhették meg a ZsuGát, megtörtént, hogy a találkozó tapssal végződött.  Most már nyugodtan gondolhattam a jövőre, s megszerveztem a Zsuga átszállítását a Dunára.

= Zoléé, a cserkészek főlapátosa Komáromból a gyermekeivel =

= Néhányan a féli cserkészek közül =

= Kadetjaink a két nagyfödémesi, a diószegi és a jókai iskolából =

= Kihajózás =

Az emléktúrát – történelmünkre gondolva – Pozsonyból indítottuk el 2017 októberében. Azzal az elgondolással, hogy útja során megálljon azokon a helyeken, amelyek valamilyen módon egybe folynak a Fejedelem

= A hidakat őrző egykori koronázó székhely =

emlékével, illetve, hogy kapcsolatokat teremtsünk. Az út első szakaszának célpontjául a Márvány-tengeri Rodostót tűztük ki, ahol a Fejedelem elhunytáig élt, s ahol ma emlékmúzeum található. A megvalósítást nem kötöttük határidőhöz.

= Kék vonallal a ZsuGa tervezett útjának első szakasza – Pozsony – Rodostó =

Hetven felé ballagva, aminek következménye lett tíz könyvem is, mind kötődik a vízhez, miközben öreg vízi cserkésszé léptem elő – mert soha nem késő. Annak előtte jártam kisebb és rázósabb utakra is, amibe belefért a pataktól az óceánig, de nem vitorlázóvá, hanem vándor lelkű emberré értem. A Dunán egyedül hajózni igényes, ezért egyes szakaszokra társakat kerestem.

A vitorlás felkészítése, letesztelése, a nyári program megvalósítása  2017 októberére ért véget, s ekkor kihajóztunk a pozsonyi hidak alól. Úgy éreztem, hogy az év csak így lehet eredményes.

Pozsony alatt a kilométeresre dagadt folyam új vízügyi építményei, kavics szigetei miatt tanácsos volt a kitűzött bólyák szerint haladni. Kotróhajó végezte itt a dolgát, a forgalmat az uszályos vontatványok  jelentették, a GPS-en képernyőjén is követtük a manővereket. Valamikor, amikor még kajakkal jártam erre, erős sodrás és alattomos homokpadok tették próbára az embert, mostanra komfortos élménnyé módosult mindez a ZsuGával. Oroszvár előtt be kellett jelentkeztünk a bősi zsiliprendszerbe, meghagyták, hogy három óra teltével igazoljuk vissza pozíciónkat. Átizgultuk, utólagosan visszagondolva teljesen fölöslegesen a duzzasztót, – intettünk volna a forgalmistának az irányító toronyba, de a zsilipkapu mögött egy német vontatvány tört utat erőszakosan, annak emeltük magasba a kezünket. A közeli mellékágba telepített Medve-i sportkikötőhöz érve folyamatosan riasztott a mélységmérő, de azért még becsusszantunk a mólokhoz. A kikötőmesterrel leegyeztettük a helyzetet, s mivel másnap tovább állni készültünk, nem szabott ki illetéket, s grátiszba használhattuk a mosdót, a villanyáramot. Mellettünk egy évszázados bárka időzött egy maffia társaságra emlékeztető személyzettel, ők nem tudom kiket véltek a mi személyünkben. A pirkadat színjátéka helyett tejfehér reggelre ébredtünk, tíz órakor, amikor hívtuk Komáromot, ott is csak derengeni látták a napot. Társam fontolgatta, hogy itt befejezi az utat, és stoppal a medvei hídtól hazatér. OK, csak döntse el mihamarébb. Maradt. Még délben is ködben kanyarodtunk ki a főágra, a hajó orrában ott hintázott a radarvisszaverő teli Holdra emlékeztető, ékszerként villanó ezüstös alkalmatosságunk. A Mosoni Dunával való találkozástól a kősarkantyúkon haragos morajjal bukott át az ár, a köd pár méterre a folyam fölé emelkedett. Jó lett volna lekapcsolni a gépet, s nem sietni sehova sem. A GPS-re is odafigyelve érkeztünk Aranyoshoz, hol a névéhez illően felragyogott a nap, s integett nekünk egy strandoló pár. Mikorra beálltunk a komáromi hajógyárhoz vezető csatorna egyik sportkikötőjébe, sötétedni kezdett. Társam kigyalogolt a vasútállomáshoz, mert másnap részt akart venni egy gulyáspartin, a Vág-i Kaszkádokon. Egyedül tettem vettem a fedélzeten, amikor valaki rám köszöntött vidáman. Zoléé volt és kezet fogtunk. 

 

  = A zsilipkamrában =

= A dunai naszádosok fellegvárában, Komáromban =

Másnap egyeztettem a kikötőmesterrel, aki később összehozott a tulajdonossal. Amikor megismerte céljainkat, maradhatott a ZsuGa, ameddig az szükséges.  Így szállt be a támogatók sorába, s Obonya Sándor néven marad meg jó hírében.  A telet a vitorlás a komáromi Alt-Marina kikötőben békésen álmodta át.

2018

Az idő júniusig sok-sok részletkérdés megoldásában pergett le.  A 2018-as év a Nagyságos Fejedelem és II. Ahmed szultán Konstantinápolyban való találkozásának 300. évfordulója – csak nem ragadunk be idehaza?

Komáromban szervízeltettük a motorokat, impeller csere, a gázolást nem jól állították be, már a Budáig vezető úton jelentkezett a gond… Fel kellett újítatni a ZsuGa technikai igazolványát a Belügyi Vízi Hivatal és  Tengerészti Hivatal jóváhagyásával, gondot jelentett, hogy kompetenciájuk nem állt összhangan, nekem ismét vizsgázni kellett a radiózásból, szerencsére, az új igazolvány érvényessége már korlátlan, hogy csak néhány megoldott dolgot említsek.    

Komáromból kihajózva megálltunk a magyar határrendészeten, passzoltak bennünket, – majd Mohácson, ha kilépünk az EU-ból. Paton álltunk mólóhoz, mert itt sajnálatunkra befejezte útját Zoléé, azaz Asztalos Zoltán, a Szlovákiai Magyar Vízicserkészek főlapátosa. Emléke és kitűnő itala, – az első sokáig elkísért bennünket.

= Karcsi, aki Szerbiáig elkísért =

Süttőn felvettük a kapcsolatot az ottani II. Rákóczi Ferenc iskolával, ajánlottak is kikötőhelynek egy kiszáradt pataktorkolatot, amit a megfeneklés veszélye miatt inkább mellőztük. A számukra készített ajándékokat az esztergomi cserkészeknek adtuk át másnap, hogy majd azok kézbesítik…

= A háttérben egy kőhányás, talán mellette a patak torkolata =

Az esztergomiak is megkapták falunk zászlóját és ajándékkönyveket. A cserkészek szinte itták az útról mondottakat és megtekintették a vitorlást.

= Mesélő századok =

Szívesen elvittük volna néhányukat legalább egy rövid szakaszra, azt hiszem, nem nagyon tiltakoztak volna.

= Besorakoztunk az esztergomi Kis Duna ágba, egy Németországból érkezett vándor elé =

= Szót értettünk =

Itt a vitorlás személyzete kibővült a nagyfödémesi polgármesterrel. Eddig is figyelemmel követte utunkat, akárcsak Réte, Fél és Diószeg polgármesterei is szerényen támogattak is bennünket. Immár falunk polgármesterével folytattuk az utat Nagymarosnak, akit megleptünk azzal, hogy kéretlenül is, de kezébe nyomtuk a kormányrudat. Láttuk rajta, hogy nem bánta meg.

= Mosolyt! =

Délidőre Visegráddal szemben kötöttünk ki, hogy megélhessük a történelmi közeget – gondolva Mátyás király székhelyének látványára.

= A magasból a történelem néz alá =

= s amit éppen lát =

Budapestig még megéltük az első zátonyra futásunk okozta riadalmát és dühét. Szabadulásunk után mólóhoz álltunk Szentendrén, itt is található II. Rákóczi Ferenc iskola. Személyesen nem tudtuk találkozni az iskola vezetőivel, s növendékeivel, mert már magasan állt a Nap  – általában nem tudtuk pontosra megmondani érkezésünk idejét A kikötő álmélkodó személyzeténél hagytuk az iskolának szánt falunk zászlóját, s ajándékkönyvünket, akik még a kilátásba helyezett kikötési díjat is elfelejtették bevasalni.

= Az üzenő ORSZÁGHÁZA =

Budapesten is felvettük a kapcsolatot a budai II. Rákóczi Ferenc iskolával és meglátogattuk őket.

Ott mi kaptunk zászlónk és könyvünk ellenében egy pólót az iskola címerével. Felkerestük még a XII. kerület önkormányzatát, hogy felhívjuk figyelmüket a kerületükben született és Svájcban elhunyt Jankovich István író, festő, európai hírű vitorlázóra, akinek emlékére – hogy törlesszem a vitorlázás iránti és a nyughatatlan személyekkel szemben érzett elmaradásomat és rokonszenvemet – egy sajátságos és egyáltalán nem elfogulatlan monográfiával adóztam  –  időKAPU címmel. II. Rákóczi Ferenc iskolára találtunk Pakson is, ahol meglepetésként ingyen fuvaros vitt körül a városban. További barátokra leltünk Baján, a sugovicai vízicserkész telepen. Segítőkészségük, amire titokban vágytunk is, jött és bár a váratlanul érkezett háromméteres vízemelkedés miatt inkább csak jószándékként végződött, így is nagyon jól esett. Mindenütt ígértük, hogy utunkról idővel hírt adunk, képeket küldünk.

= Nem gondoltuk volna, hogy ilyen fürdőzőkre találunk =

= Szekszárd alatti kékes hajnalon =

= Baja előtt a régmúlt idők hajója =

A ZsuGa több időt állt Baján a Sugovica mólójánál.

= Amikor még kedvező vízállásnál nézhettünk körül =

  = Álmélkodhattunk is =

Aztán a változatosság kedvéért a nagyvíz után emberemlékezet óta nem tapasztalt alacsony vízállás állt be. A sugovicai ágban száraz lábbal átkelhetett bárki a túlsó partra, ahol pechünkre éppen ott épült meg a sportkikötő, melyben tartózkodtunk. Az utat csak novemberben tudtuk folytatni.

= A mohácsi kilépés az EU-ból =

= Csupa szűkületben, a horvát és szerb vizeken és a Bezdan-i beállás =

Szerettünk volna eljutni a horvát Vukovárra, ahol már kapcsolatba léptem interneten a Vukovári Horvát Magyarok szervezetével. Sajnos, az ottani sportkikötő tömve, s egy nagyobb megépítéséhez is hozzáfogtak, de az még nem készült el. Így elindultunk pótkikötőt keresni.

= Nyakunkon az ősz =

Végül a szerbiai Apatin kikötő fölé magasló, Niké istennő András-kereszttel megalkotott kompozíciója alatti vízágról kidaruztuk a ZsuGát.

= Pillangózás =

= Indulás egy szabad kikötői hely vagy szárazdokk keresésére =

= Raklapon tavaszig =

= A ZsuGa kormányosa az Apatin-i Niké szobornál =

Ez lenne dióhéjban a 201718-as év története e nyughatatlan, harmadik évezredi vizeken, amikor is ennek ellenére sok helyen fogadtak kedvességgel és segítőkészséggel, ami feledtette velünk, ha elutasító magatartásban részesültünk.

Három ország kikötőiben álltunk mólóhoz:  SK – Pozsony, Bős, Medve, Komárom, Pat, – HU – Esztergom, Nagymaros, Szentendre, Budapest, Százhalombatta, Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács, – SZR – Bezdan, Apatin.

A ZsuGa legénységét a természet közelsége és az út küldetésének gondolata gazdagon megjutalmazta. Videó készítési próbálkozásainkat behatárolta a talán túlonnani nagy odafigyeléssel és óvatossággal – kishajóval megtett több mint félezer kilométeres bolyongás.

= Pozsony, Komárom, Budapest, Mohács, Apatin, a log szerint félezer km =

Remélem, hogy a nézőben a mellékelt fényképek így is felidézik a vízitúra hangulatát. A ZsuGa vitorlás elnevezését, bár a huszonegyezést a libapásztori időmből is ismertem már, Zsuzsa és Gabi lányaim nevei ihlették.

Lejegyezte: Poór József, a ZsuGa kormányosa, vízicserkész
Elérhetősége:
pjozsef1@freemail.hu

2019

Vízi emléktúrájának folytatására ismét felszedte horgonyát a ZsuGa vitorlás.

Akinek a téma ismeretlen, annak érdemes felkeresni a http://www.szmcs.sk honlapjának archívumában, a Hírek rovata 2018. december 12-ki beszámolóját: II. Rákóczi Ferenc tengeri utazásának 300. évfordulójára szervezett vízi emléktúra 2017 – 2018–as évi története címmel.

2019. szeptember 13. A szerbiai Apatin kikötőben elvégzett kisebb nagyobb javítások után a vitorlás egy főnyi személyzettel, mert a legénységi státuszba jelentkezők különféle okoknál fogva nem jöhettek, egy pénteki délután elhagyta a szerb vizeket.

= Útrakészen, felmálházva =

A kormányos optimizmusa a hit erejében és az utazási lázban gyökerezett, meg a nehézségek, bajok emlékének parton hagyásában – a Zsuga még alkonyatra elérte Almást.

= A Duna és a Dráva egyik mellékágának egymásra találása =

A parti töltésen ugyanabban az időben cirkált egy rendőrautó is, s mert a hajó hivatalosan csak lejjebb, Vukováron jelentkezhetett volna be – óvatosságból bekanyarodott egy kisebb mellékfolyó torkolatába. Gondolta is volna az ember, hogy őzek, vaddisznók, szárnyasok világába. Az éjszaka neszezésében és a vizek csörgedezésében a kormányos képzeletben lepergette a majd egy évezredes település legendás és viszontagságos történelmét, gondolva arra is, miszerint valamikor Hagymásnak nevezték. De így alakult: mostanság százezer ember érkezik ide évente, a Duna e megejtően festői zarándokhelyére, a katolikus templomban található Mária szoborhoz. Ebben a diónyi kis összefoglalóban benne rejlik az egész Al-Duna-i sajátosság.           

A vidék után a városok: elsőként a horvát Vukovár magas kikötő darui integettek már a kékes messzeségből. 

= Tipikus halászbárka a horvát kikötőben =

A Duna viszont nem veszi figyelembe az országhatárokat, hamarosan ismét Szerbiának kanyarodott. A nagybetűs történelmet lehelő Újvidéken, mint másutt is az itteni magyarok közül, néhányan kijöttek a ZsuGához. Vukováron a magyarság társadalmi életének kovásza a Magyarok Háza, Újvidéken a magyar sajtó és rádióadás a gyümölcse a megmaradni akarásnak.

= A Magyarok Háza ereklyéi =

Embereik alkották a hidat a ZsuGa és a horvátországi és a szerbiai cserkészekkel, lévén, hogy azok nem rendelkeznek Duna menti csapattokkal. A vitorlás kormányosa viszont a kornak megfelelően virtuálisan kapcsolatban állt a szerbiai, horvátországi és romonániai magyar cserkészek vezetőivel – mobillal.

= Öt ország cserkészeinek a ZsuGa kormányosától =

Mint mindenütt a világon, itt is él a jószívűség és ántitestvére… Akadt olyan kikötő, ahol napokig sem könnyítettek a hajó kasszáján, de helyenként Onasszisszal tévesztették össze a vándort. Tanácsos elkerülni az Újvidéki Marina Spic mólóit, melynek tulajdonosa csak ötventől felfele ismeri a számokat, azt is euróban. Akadt viszont olyan szerb társaság, mely üzemanyag ellenében semmit sem fogadott el a megköszönésen túl – nyugtázva a jelenetet a vitorláson pár másodpercre felejtett tekintettel.

= Újvidék dacos falaival =

Maradt is helyébe kedvesség, legyen az könyv, felvidéki magyar falu zászlója és miegymás vagy egy kis gyümölcslé, a forróbb fajtából. Már – már egzotikus tűnt annak a vízre épült és mólóval is a rendelkező, messzi keletieket dolgoztató teraszos vendéglő tulajdonosának a filozófiája, aki azt üzente meg egy Pozsonyt is megjárt szerb mindenesével, hogy fizessen a vendég, amennyit neki az itteni tartózkodás megért.

= Ha van kellő lóerő =

A folyamon egyre gyakoribb az ember jelenléte. Nándorfehérvárnál, az az Belgrádnál már reggel kajakos pár került az éjszakától a nyílt vízen horgonyzó ZsuGa közelébe, az idősebbik tizenkét éves is akár. Társa, aki csak éppen, hogy megismerte az iskolapadot, s akit ott fordított be egy pajkos hullám a vízbe, attól még mosolygós képpel ragadta meg a vitorlás fellépőjét, visszautasítva a felkínált mentőkarikát. Vidrakánt cseperedett fel talán? A mátyusföldi ajándék csokira félszegen pislogott…

= Látogatóban =                                                                                                              

Látni lehetett még virgonc, uszonyos vitorlást és már a színével is elrettentő ágyúnaszádot. Mint egy emlékeztetve a hadiflottára, melyhez kötődik pl. az 1456-os keresztény – török háború. Az új szultán, II. Mohamed, aki már magáénak mondhatta Konstantinápolyt, százezres hadsereggel fogta kőrül az ötezer védő által tartott Nándorfehérvárt. A kereszténységet képviselő Hunyadi János sajkásai ellenben irtózatos csatában verték meg a kontyos népség hajóhadát, s fordítottak a csata kimenetelén. Ezekhez az eseményekhez köthető általánosságban az azóta is megszólaló déli harangszó…     

Szaporodtak a folyammenti halászcsárdák, éjszakázásért beértek annyival, ha a látogató megadta a rangját a főztjüknek. Nna…! Történt ez már ötödször is, éppen a Tiszát magába fogadó Duna táján, de Grocka kikötőjében a Szent Nikolausz mólójánál három napot is állt a ZsuGa, a kedvezőtlen idő miatt, s rendbe kellett tetetni a már rapszodikusan működő Tohatsu motort…

= Zoran és felesége – a Gondviselés adja vissza, amikor arra legnagyobb szükségük lesz – azt a törődést…! =

A kiérkező mester olyat produkált, amit egyhamar nem feled se kormányos, se motor, a pozsonyi berkekben monda lengené körül személyét. Smederovonál az ember belemerengett az évszázadok által fölfalni képtelen bástyatornyok látványába, s elhinni szerette volna, hogy az ember is képes lesz egykoron mindent eltűrni, mindennel dacolni, bár tudta – ez csak egy csalóka érzés lehet, de amkor hinni jó.

= Smederovo félezred éves bástyái =

Főleg, ha olyan kitartás és hűség fakad ebből az érzetből, mint magából a folyamból, amely itt az Ómoldova előtti Moldova-sziget után a Déli Kárpátok és a Balkáni-hegyég kőzött vágott medret magának, nevén a Vaskapu-szorost, hogy szabadon hömpölyögjön tova.

= A 134 km-es Vaskapu szoros =

Itt, ahol váratlanul majd hat kilométerre szélesedik a folyam, áll Galambóc vára, melyet Mátyás király legendás hadvezére, Kinizsi Pál vett vissza a töröktől… De sorolhatnánk a történelmi eseményeket még órákig, mert az egész szoros múltja annyira kötődik, nem csak a rómaiak, de a magyarok tetteihez is… Mint a folyam két oldalán meredeken magasba törő hegyfalak, úgy emelkednek ki a történelemből Széchényi István, Vásárhelyi Pál, Baross Gábor nevei, a 134 km hosszú Vaskapu-szoros hajózhatóságának szorgalmazói és kivitelezői…  

= Meg ahol haragjában 6000 m-re szélesedik a folyam =

A ZsuGát Galambóc váránál a kosava, a hírhedt dunai szélfajta várta be, amely bár haragjában akár két méteres hullámokat is vet, de a felvidéki látogatót egy fokkal szelídebben fogadta.

Galambóc – ahol Kinizsi hadakozott =

A vitorlás belépett a román felségvizekre, s a természet alkotókedvének szertelenségében haladt szurdokról szurdokra.

= Ahol annak idején ide láncolva énekelte át magát az örökkévalóságba  a török lány a magyar vitéz után =

A lejjebb felépült duzzasztók hatására a 33 métert megemelkedett vízszint eltűntette a zátonyok, szirtek százait, megfékezte a folyam kavargó rohanását, de meghagyta emlékeztetőnek Nagyapó sziklát, a Babakájt, a négy méterre kiálló mészkőszikla ormával. Amit többek közt neveznek a Duna Egyenlítőjének, kötődik hozzá monda és adoma nem is egy. A folyam ezen a tájon 150 – 450 méterről kilométerekre szélesedve nyújt tükröt a szegélyző hegygerincek hétszáz méter magasságokba szökellő szirtjeinek.

= A zászlón a  jövőbe beírt támogatók névsora =

Amikor a ZsuGa beérkezett Orsovára, vált bizonyossá, hogy a Iron Gate duzzasztón túl a már hónapok óta tartó alacsony vízállás nem kedvez a hajózásnak.

= Az orsovai duó =

A csillagászati árak miatt téli tárolására itt gondolni sem lehetett, s a hároméves kinti vizeken való tartózkodás után el is kellett a vitorlásnak egy odahazai, nagyobb karbantartás – a cserkészek és mások segítségével a ZsuGa egy trailerre váltva a közeget, hazaérkezett. A jövő pedig majd eldönti a vízi emlékút tervezetének alakulását.  

Ez lenne dióhéjban a 2019-es év történetének ringása e nyughatatlan, harmadik évezredi vizeken, amikor ennek ellenére és most is sok helyen kedvességgel és segítőkészséggel fogadták a ZsuGát, ami feledtette az utazót, ha elutasító magatartásban részesült.

= A log szerint: Pozsony, Budapest, Mohács, Vukovar, Nándorfehérvár, Orsova 1100 km-res kék szalag =

Immár öt ország harmincnyolc kikötőjében állt a vitorlás mólóhoz az éppen ott tartózkodók kíváncsi pillantásainak a tükrében, akik virtuálisan az biztos, hogy kódolták látványt. Megkeresett még 11 célpontot, ahol viszont nem kötött ki. A ZsuGához kötődve többen, mint harmincan élték át a vízi emlékút eszmeiségét, s a természet közelsége és az út küldetésének gondolata a résztvevőket gazdagon megjutalmazta, ha pedig számolunk a média hatékonyságával, akkor remélhetőleg széles tömegekhez jutott el a kezdeményezés híre. Aminek a megvalósulásához – bár csak ragadós lenne a példa – a maguk szerény lehetőségeikhez mérten, de annál nagyobb szívvel – hozzájárult néhány intézmény, szervezet és magánszemély.

= Hazaindulás egy pozsonyi szolgáltató szerelvényén =

 A videó készítési próbálkozásokat behatárolta a talán túlonnani odafigye-léssel és óvatossággal – kishajóval megtett, több mint ezer kilométeres bolyongás, meg hogy az út több mint felén a vitorlás kormányos társaságát a Gondviselés jelentette, – de a kormányos bízva – bízik, hogy a képek így pláne megidézik a Fejedelem emlékére szentelt, vízi utazás hangulatát.

= Ismét odahaza =

A kormányos választotta ZsuGa nevet, bár ő a huszonegyezést a libapásztorkodása idejében ismerte meg, Zsuzsa és Gabi lányai ihlették.

 Lejegyezte: a ZsuGa kormányosa, Poór József, vízicserkész, 2019. XI.12.
Elérhetősége: pjozsef1@freemail.hu

Emlékeztetőnek, Dejavu a Vaskapu szorosból.

= Szurdok, de melyik? =

= Decebál, drák király arcmása a Szerelem sziklából kifaragva =

= Trainus római császár táblája =

= Nagyjaink emlékére = 

= A jövőt formázó Nagymesterek =

= A múlt és a jövő EREKLYÉI =

= Apatin, Almás, Vukovár, Újvidék, Nándorfehérvár =

= Térképereklye a Vaskapu kék szalagjáról =

= Kolostor a szurdokban =

= Elköszönésnek: a Nagy Kazán szoros =

Az alábbi link felhasználásával még több kép a cserkészek honlapjáról: rákattintás után a megjelenő kisméretű képekre újból kattintva nagy méretű képalbum nyílik meg.

Szlovákia – Magyarország – Szerbia

http://szmcs.sk/album/ii-rakoczi-ferenc-tengeri-utazasanak-300-evfordulojara-szervezett-vizi-emlektura

Szerbia – Horvátország – Románia

http://szmcs.sk/album/a-zsuga-vitorlas-2019-es-vizi-emlekturaja-ii-rakoczi-ferenc-emlekere-es-tiszteletere

Create your website with WordPress.com
Kezdjük el
%d blogger ezt szereti: